Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar - Felvételi Portál

„Mindig kerestem valami újat” – hogy lesz valakiből gyógyszerfelíró gyógyszerész?

2022. március 22, kedd

Végzett gyógyszerészként számos karrierút áll a frissdiplomás előtt: kipróbálhatja magát patikusként, kutatóként, nagy gyógyszercégek munkatársaként, de akár még a parfümiparban is kiköthet. Vajda Viktóriát, aki a pécsi gyógyszerészképzésben szerzett diplomát, izgalmas és Magyarországon nem ismert karrierútra vitte a végzettsége: gyógyszerfelírási joggal rendelkező gyógyszerészként dolgozik a dél-angliai Portsmouth egyik rendelőjében, valamint patikusként a londoni olimpiai faluban is tevékenykedett. Mi szükséges ahhoz, hogy recepteket írhasson egy gyógyszerész, hogy saját hatáskörben módosíthasson a dózisokon, milyen különbségek vannak a magyar és az angol gyógyszertári rendszer között – alábbi interjúnkban ezekről is beszélgettünk a PTE gyógyszerész alumnijával.

 

Harta Viktor írása

 

„Mindig kerestem valami újat”

- 2000 volt az első év, hogy gyógyszerész szak indult a PTE Általános Orvostudományi Karán, én 2001-ben kezdtem, mi voltunk a második évfolyam. Családias volt a légkör, kevesen voltunk, mindenki ismerte egymást – árulja el elöljáróban Vajda Viktória, aki egyetemi tanulmányait a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnáziumának biológia-fizika osztályában alapozta meg.

- Eleve az orvos, fogorvos pálya volt, ami vonzott, ezért választottam már középiskolai tanulmányaim idejére az említett orientációt. Mikor eljött a felsőoktatási felvételi jelentkezés ideje, egy barátnőm, aki az akkor még igen friss pécsi gyógyszerészképzést nézte ki magának, rábeszélt, hogy menjek vele én is – és mentem.

- Nem volt gyógyszerész a családban, így nem házon belülről hoztam ezt a pályaképet. Mindenképpen szerettem volna Pécsett maradni, eredetileg az orvosképzést céloztam meg, de végül a gyógyszerészet mellett tettem le a voksom. Mint általában minden gyógyszerészhallgatónak, nekem is komoly sokkhatást jelentett a kémia minden válfaja – szerves kémia, szervetlen kémia, gyógyszerészi kémia –, de hozzáedződtem, ráadásul olyannyira, hogy szakdolgozatomat gyógyszerészi kémia témában írtam.

Viktória 2006-ban diplomázott a PTE ÁOK gyógyszerész szakán. Az egyetemről egy követően közforgalmú gyógyszertárba került, ahol 2010-ig dolgozott patikavezetőként. Ez idő tájt találkozott az Boots UK gyógyszertárlánc által kínált lehetőséggel: európai gyógyszerészeket toboroztak angliai munkavégzésre.

- Az eredeti tervem az volt, hogy amennyiben sikerrel pályázok az állásra, eltöltök néhány évet Angliában, ez idő alatt pedig külföldi munkatapasztalatra és idegen nyelvi közegben szerzett angoltudásra is szert teszek – mesélte.

– 2010-től 2018-ig közforgalmi patikákban dolgoztam, több nagy láncot is megjártam, tudatosan kerestem az újabb lehetőségeket, az újabb tapasztalatokat. A 2012-es év különösen izgalmas volt. Ebben az évben zajlott a londoni olimpia, a lánc, ahol aktuálisan dolgoztam, a LloydsPharmacy pedig kihelyezett patikát üzemeltetett az olimpiai faluban, én pedig az ötkarikás játékok idejére itt kaptam munkát – mondta a Pécsett végzett gyógyszerész, akinek néhány éve vett újabb fordulatot a karrierje.

- Mindig kerestem valami újat, mindig kutattam, milyen lehetőségek kínálkoznak. 2018-ban újfajta, államilag támogatott posztgraduális képzés indult Angliában. Ennek keretében olyan, gyógyszerfelírási joggal rendelkező gyógyszerészeket képeztek ki, akik szaktudásukkal, valamint az új ismeretanyag birtokában hozzájuk allokálható feladatokkal hatékonyan tudják támogatni a háziorvosok munkáját a rendelőkben. A rendelők támogatás keretében gyógyszerészeket vehettek fel, viszont csak olyanokat, akik teljesítették az előírt kétéves képzést. Beadtam a jelentkezésem, tetszett, hogy ismét használhattam a korábban megszerzett klinikai tudást. A képzést sikerrel teljesítettem, így jelenleg egy portsmouth-i rendelőben gyógyszerfelírási joggal bíró gyógyszerészként dolgozom.

Mint az Vajda Viktória elmondásából kiderült, az angol és a magyar egészségügyi rendszer működése markánsan eltér egymástól. Angliában az olyan gyógyszereket, melyeket állandóan, hosszú időn át szednek a betegek (például vérnyomáscsökkentő, pajzsmirigy gyógyszer), azokat egyszerűen, az orvossal való találkozás nélkül fel lehet íratni fél vagy egy évig, a receptet az orvos már előkészítve kapja meg, és csak szignóznia kell. Korábban, ha valaki kijött a kórházból, leletét a háziorvos dolgozta fel. Ő foglalkozott a gyógyszerezéssel is, illetve előfordult, hogy ezt a feladatot kiadták egy klinikumon kívüli munkatársnak.

Az orvos ideje ugyanakkor véges, neki elsődleges feladata a bajok diagnosztizálása, a kezelés meghatározása, sokszor mindössze 10 perces időpontja van nála egy-egy betegnek, amit eredményesen kell kihasználni. A gyógyszerfelíró orvos ezt a feszített folyamatot teszi dinamikusabbá: szaktudásuknak köszönhetően bizonyos határokig saját hatáskörben járhatnak el a szükséges gyógyszerek felírása (miután megkapták a javasolt hatóanyagot és annak mennyiségét), valamint akár ezen dózisok módosítása terén. Az orvosok inkább akut esetek látnak el, a hosszú távú betegkövetés a gyógyszerek aspektusából átkerül a gyógyszerészekhez.

- A képzés során specializálódni kellett, az orvosi ellátás valamely területére fókuszálva. Én vérnyomáskezelésre koncentráltam. Tanulmányaim során szakmai kritériumoknak megfelelő gyógyszerterveket kellett készíteni, pácienseket vizsgáltunk, esettanulmányokat írtunk. A kétéves képzés során mindenki, aki orvosi rendelőben szeretett volna gyógyszerészként dolgozni, ugyanazt a képzést kapta, mivel mindenki más szakmai háttérrel (patikából, kutatásból). Erre épült rá egy féléves extra képzés, melynek eredményeként, annak sikeres teljesítésével megszereztük a receptfelírási gyógyszerészi jogot – mesélte a Pécsett végzett gyógyszerész.

És hogy mit is jelent mindez a gyakorlatban? Míg Magyarországon úgymond márkaneveken futnak a gyógyszerek (gondoljunk csak például bármilyen fájdalomcsillapító reklámjára, terméknevekkel találkozunk), Angliában hatóanyag alapú gyógyszerfelírás zajlik. Azaz csak azt adják meg, hogy a páciensnek milyen és mekkora dózisú hatóanyagot kell szedni, hogy az pontosan melyik gyógyszertár terméke, azt már nem, az a gyógyszerész feladata.

Amennyiben valami hiánycikk, alternatívát kell keresni, ha egy kórház olyan gyógyszer felírását kéri, ami az érvényben lévő szabályozás tükrében nem lehetséges, szintén javasolniuk kell egy másik megoldást. A hosszú távú gyógyszerszedőknél félévente, évente felül kell vizsgálni a dózisokat, szükség esetén laborvizsgálatot előírni, és az új eredmények függvényében vagy nem változtatni az eddigi gyakorlaton, vagy új adagot, esetleg más gyógyszert javasolni – ezek is a gyógyszerfelírási joggal rendelkező gyógyszerész feladatkörei.

Az új rendszer, amiben Vajda Viktória is dolgozik, egy felmerült igényre adott válaszként alakult ki az angol állam támogatásával. Mostanra ezt bővítették is: 2-3 orvosi rendelő kooperál egymással a hatékonyabb betegellátás érdekében.  

- Minden orvosi rendelőnek vannak sajátosságai. Próbáljuk a jó gyakorlatokat kiemelni és azokat minél több helyen implementálni. Gyógyszerészként bent ülök a rendelőben, de nem egy légtérben az orvossal. Mint gyógyszerész, bizonyos aspektusból mélyebb ismereteink vannak a gyógyszerhasználat terén, mint az orvosoknak, illetve azt is tudjuk, hogy melyik gyógyszerhez milyen vérvétel szükséges, milyen vérképet kell nézni – mondta Viktória, aki szerint hazánkban is lenne létjogosultsága egy, az angolhoz hasonló rendszernek.

- Mikor hazajövök és ránézek a szüleim gyógyszereire, felmerül bennem a kérdés, hogy például mikor küldték el őket utoljára vérvételre, mikor néztek nekik koleszterint, veseműködést. Ugyanis vannak olyan gyógyszerek, melyeket például veseműködés-csökkenéskor redukálni kellene. Az angol rendszer lényege, hogy az állandó gyógyszerek felírása könnyebb, nem igényel orvosi hatáskört, ugyanakkor bizonyos idő után felülvizsgálják, hogy továbbra is optimális-e az adag, anélkül nem lehet megújítani a felírást. Ha valaki cukorbeteg, akkor évente meg kell vizsgálni, ha vérhígítót szed, elküldjük vérvételre. Mi előkészítjük nekik a szükséges vizsgálatokat, illetve javasoljuk, hogy a friss eredmények tükrében foglaljanak egy gyógyszerellenőrzési időpontot. Itt az orvos áttekinti kapott értékeket. Ha minden úgy van, ahogy kellene, akkor változtatás nélkül folytatódik a korábbi gyakorlat. Amennyiben viszont valamely eredmény változást indokolhat, az orvos ezt jelzi nekünk, gyógyszerfelíró gyógyszerészeknek, amit aztán átbeszélünk a beteggel.

- Vegyünk egy konkrét példát: ha valakinek jók a vérvételi eredményei, de a vérnyomása magasabb a kelleténél, saját hatáskörben meg tudom nézni, hogy mi lehet ennek az oka. Ha esetleg szed gyógyszert magas vérnyomásra, változtathatok a dózison, ha nincs, akkor írhatok neki. Ezt követően megújítjuk a receptkérelmét, melyet egy bizonyos ideig ismét automatikusan kérhet. Kompetens vagyok bizonyos betegségek esetén a gyógyszerek esetleges mellékhatásának kérdésében is, ha felmerül ilyen, az orvos bevonása nélkül javasolhatok alternatívát.

Az újratanulást követő újratanulás

Vajda Viktória Magyarországon és Angliában is éveket töltött el közforgalmú patikákban, elmondása alapján komoly különbségek vannak a két rendszer között.

- A pécsi gyógyszerészkarról frissen kikerült diplomásként nagy, szerteágazó lexikális tudással rendelkeztem, tudtam, hogy melyik hatóanyag mire jó. Amint viszont elkezdtem közforgalmú patikában dolgozni, hatóanyagok helyett terméknevekkel találkoztam, hiszen nálunk így futnak a gyógyszerek. Ezeket az elnevezéseket meg kellett tanulnom. Angliában aztán úgymond újra kellett tanulni mindent, másképp fogalmazva vissza kellett állítani az agyam, mivel ott, ahogy említettem, a hatóanyagot írják fel, és a gyógyszerésznek kell hozzá társítani a megfelelő gyógyszert. Az angol rendszernek ugyanakkor van egy nagy előnye. Mikor receptellenőrzést végzünk, a beteg által szedett gyógyszer dobozán is a hatóanyag szerepel, nem pedig fantázianév, így egyszerűbb a folyamat.

Viktória szerint az angol rendszer sajátossága még az, hogy ott az emberekben benne van, hogy kisebb problémákkal a patikust keresik. Emellett rengeteg feladatot kapnak a közforgalmú gyógyszertárak, például influenzaoltást és egyéb vakcinákat is beadhatnak, oltottak koronavírus ellen is. Gyógyszerészként ehhez el kell végezni egy képzést, sikeres teljesítése esetén pedig a szakember onnantól intramuszkuláris injekciók beadására is jogosult.

- Folyamatosan lehet tanulni – jegyzi meg Viktória. - Most fejeztem be egy, klinikai vizsgálatokra irányuló képzést (Advanced Clinical Asessment Course). Ennek azért láttam szükségét, hogy ha például valaki gyógyszerellenőrzéskor, vérnyomásméréskor nehéz légzésről számol be, rendelkezzem a megfelelő kompetenciával, hogy saját hatáskörben kissé körüljárhassam a panaszokat. Megnézhessem, mi okozhatja azokat, például eredeztethető-e szívelégtelenségből, esetleg más lehet a forrása.

Egy diploma, számos karrierút-lehetőség

Gyógyszerészdiplomával egyszerűen nem lehet unatkozni, rendkívül sok lehetőség nyílik meg az ember előtt, akár Magyarországon, akár külföldön – véli Vajda Viktória. Mint mondta, a pécsi gyógyszerészkaron szerzett tudás stabil alapot szolgáltatott pályája későbbi állomásaihoz.

- Rengeteg lehetőséget tartogat ez a végzettség, sokat lehet rá építeni, sok karrierút nyílik meg az ember előtt. Piacképes diploma, gyógyszerészre mindig mindenhol szükség van. Mindenkinek azt javaslom, aki kacérkodik a pályával, hogy csinálja. Rengeteg az egészségügyben dolgozó külföldi Angliában is, így Magyarországon kívül sem kell aggódni azért, hogy nem lesz állása az embernek.